Szombat délután ismét hazai pályán pattogott a labda a mennyei megyei bajnokság újabb erőpróbáján

Ezúttal a bajnokesélyes, eddig veretlen Aranyszarvas SE Labdarúgó Szakosztály csapatát láttuk vendégül, akik az eddigi fordulókban rendkívül attraktív és gólratörő játékot bemutatva taroltak, –-es imponzás gólkülönbséget villantva.

Múlt héten mi is csillantottunk valamit igazi tudásunkból, hiszen gólt rúgva pontot zsebeltünk Üllőn, így bizakodva és meglepetést szimatolva várhattuk a délutáni derbyt.

Aki pedig kilátogatott a Sportcentrumba, csipás szemét dörzsölgetve konstatálhatta, a srácok ismét kitették szívüket-lelküket a pályára Az első perctől kezdve rendkívül fegyelmezett, érett játékot bemutatva futballoztak a fiúk

Nem hagytunk levegőt a vendégeknek, sőt, a . percben Dominik Novakov értékesített egy jobb oldali elfutást követő visszagurítást, előnyt szerezve a félidő végére –

Második etapban is megmaradt a fegyelem, az alázat és a mindent a CSAPAT érdeke alá rendelő játék Mentünk, küzdöttünk és a végén nyertünk

Vezetőedzőnk, Erik Taskovics így értékelt a mérkőzés lefújását követően:

„Igazi csapatmunka volt, a szív diadala ez a mai mérkőzés. Játékban azt hoztuk, amit a szükség hozott. Fegyelmezetten betartották a fiúk a megbeszélteket és ennek ez lett az eredménye. További sok sikert kívánok az Aranyszarvas csapatának.”

Ellenfelünknek köszönjük a mérkőzést és további sok sikert kívánunk a szezonban

Hajrá Telek!

Nem jól rajtoltunk a szezonban, pont nélkül és jó pár kapott góllal a hátunk mögött vártuk a nehéznek ígérkező újabb feladatot, hiszen ma délután Üllőn ért minket a mennyei megyei bajnokság . fordulója

A nem éppen csúcsponton lévő hullám az angol fizika és matematika professzorok – na meg a szörfösök – szerint is előbb-utóbb elindul felfelé. Jelentjük, a tudomány most sem hazudtolta meg magát, hiszen fényes és magabiztos győzelmünkkel újra egy valós tudását mutató brigádot láthattak az Üllőre utazók

A késve érkezők már arra pisloghattak, hogy Kulcsár Zoltán góljával a . percben egy ide –

Magabiztos, erőtől duzzadó játékunk a továbbiakban is szemet gyönyörködtető akciókkal párosult és aki csupán a statisztikák bűvöletében éldegélt eddig, az csak kapkodta a fejét. Dávid Tamás kétszer is sakk-mattra kijátszott szituáció végén helyezett a kapuba – és már a szünetben hárommal mentünk

Fordulást követően egy pillanatig sem forgott veszélyben győzelmünk Voltak periódusok, amikor a labdatartást mérő óra akár el is füstölhetett volna. Kemények és határozottak voltunk na meg persze végre kapott gól nélkül hoztuk le a meccset (talán most a szerencse is mellénk szegődött, hiszen az ellen büntetőt hibázott a második etapban).

Lehetne sorolni a remek egyéni teljesítményeket, de inkább a CSAPAT-ot kell kiemelni, amely túllépve az első három forduló viszontagságain végre „berúgta a saját magára láncolt ajtót” és mindenki azt nyújtotta, amit tud. Ilyen az, amikor elkezdenek ezek a srácok focizni…

Bravó Urak

A mérkőzésen – a hétközi kupa premiert követően – felnőtt bajnokin is bemutatkozhatott U17-es tehetségünk, Demeter Bence, akinek ezúton is gratulálunk

Ellenfelünknek köszönjük a mérkőzést és további sok sikert kívánunk a szezonban

Hajrá Telek!

Szombati felnőtt bajnokit követően elnökségi tagunk, Géza Kulcsár fogott klaviatúrát és osztotta meg gondolatait:

„Elnökségi tagságom harmadik hetében a harmadik mérkőzésre készültem hazai pályán.

Miután elvégeztem a gasztronómiai teendőimet, megérkeztem a Sportcentrumba, teljesíteni vállalt feladataimat.
Amint kiérkeztem meglepődve tapasztaltam, hogy teendőim nagy részét elvégezték helyettem. A maradék feladatok ellátása után szokásomhoz híven, elkezdtem figyelni a szurkolók különböző viselkedési formáját a mérkőzés kronológiai sorrendjében.

A hazai szurkolók: érkezés a mérkőzésre mosolyogva; köszönés az ismerősöknek integetéssel, kézfogással, öleléssel, puszival, egyujjas mutogatással. A büféhez érve: megemelkedett pulzusszám, kortyolást imitáló gége mozgás, nyáladzás, félelem érzet a kiszáradás miatt.

A pályánál a bírói sípszó előtt: mosolygó nézők egymást licitálva, hogy hány góllal nyerünk; az ellenfél önbizalmára csapást mérve bekiabálások.

A pályánál a hármas sípszó után – hazai vereség – kétkezükkel arcukat fogó szurkolók, tárogatók, öklüket rázók, hazafutók. Ezzel párhuzamosan megjelentek az ellenszurkolók, a sajnálkozók, az ész osztók és a károgók. Idáig boldog szurkolóként nem érzékeltem ebbéli megnyilvánulásait a foci szakértő közönségének.

Az ellenfél szurkolói: boldog mosoly a mérkőzés után; taps, integetés és bajnokcsapat rigmusok ismétlése.

Magam gondolataimba mélyedve irodalmi párhuzamot vontam. Míg én Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésén elmélkedem az ellenfél Rejtő Jenőn pallérozódik, igazolva az emberek irodalmi sokszínűségét.

Kellemes meglepetés. A legfontosabb tényező ebben a történetben a CSAPAT, igen, csupa nagybetűvel. A vesztes mérkőzés után együtt maradtak és átbeszélték a mérkőzést az edzővel és egymással, azzal a kulturált zrikával, ami egy összetartó csapat képét mutatta nekem. Nem érzékeltem morális válságot, klikkesedést és széthúzást. Tudom vannak problémák, ellentétek, sértődések. Nehéz lesz kimászni ebből a gödörből, de én hiszek bennük, nem is tehetek mást hiszen egy csapatban vagyunk. Hajrá Telek!”

Hajrá Telek