Szombat délután a Tápiógyörgye KSK-hoz láttogattunk, ahol a hazai csapat mérkőzéséből -et húzott be eddig, százalékos teljesítményt pattintva vendéglátóként. Mindezt megspékelve egy – gólaránnyal.
Igazi oroszlánbarlangba látogattunk tehát és az első percek tapogatozó játékából mindössze a nem éppen biliárd simaságú talaj maradt emlékezetes. Fegyelmezett, masszív játékunk az első fél óra végéhez közeledve gólt eredményezett. Kovács Sólyom lövése ugyan megpattant, ám lecsapott a labdára a bajnokin immár második alkalommal kezdőként pályára lépő éves titánunk, Gyarmati Dominik és pazarul emelt a hosszúba –
Fordulást követően egy zseniális kiugrás végén Patkó Pepe használta ki higgadtan a ziccert és máris megnyugtató góllal mentünk –
El is dönthettük volna a meccset, mivel két százalékos lehetőségünk maradt kihasználatlanul, ám a lezárás még váratott magára és az izgalommal teli percek a végéra maradtak.
Olyan kompakt védekezést mutattunk be, hogy a hazaiak kapuralövés nélkül hozták le az első percet. Ekkor egy büntető sietett segítségükre, amelyet magabiztosan értékesítve feljöttek egyre. Ekkor bebizonyosodott a futball – sok közül – egyik közhelye, miszerint a – egy veszélyes eredmény.
Az utolsó negyedóra a mi térfelünk zajlott. Nyomtak a hazaiak rendületlenül, de igazi helyzet és kapuralövés nélkül, így ugyan fél szemünk folyamatosan a hátralévő időre sandított ám reálisan megérdemelt pontot szakítottunk.
Sorozatban harmadik győzelmünket aratva feljebb kúsztunk a tabellán és a szezon eleji kézifékes manővert a múlt ködébe dobva hasítunk felfelé
Szép volt Srácok
Ellenfelünknek köszönjük a mérkőzést és további sok sikert kívánunk a szezonban
Hajrá Telek!