Tegnap délután pazar időben, remekül előkészített pályán, bombarős ellenfél ellen egy jó meccsre készültünk. Helyette azonban olyat láttunk, ami elszomorító a sportszerető közeg számára… 
Százhalombatta kiválóságait fogadtuk, akik a dobogóért hajtanak és ősszel egy remek meccsen pontokat hoztunk Tőlük, így kettőzött erővel és motivációval léptek ellenünk centerre
Az első etap derekáig kapuhoz szegeztük vendégeinket, ám igazán nagy helyzetet nem sikerült kialakítanunk. Vendégeink egyre több veszélyes kontrát szerveztek, majd egy szögletet követően megszerezték a vezetést 
–
Az első félidő jó iramot és küzdelmet hozott, a battaiak pedig megérdemelten mehettek egy gólos vezetéssel pihenőre
Aztán a fordulást követően sajnos a játékosokat megirigyelve a játékvezetői hármas két szereplője (a jegyzőkönyv szerint Berkes és Báder Úr) gondolta, hogy előlép a rivalda fénybe és szereplési vágytól fűtve a szombat délutánt emlékezetessé teszik… 
Azzal semmi probléma sincs, ha valaki téved, előfordul, emberek vagyunk. Ám ha valaki mindezt következetesen és egyoldalúan teszi, az már felveti a kérdést: miért?
Több azonos szabálytalanság után néma maradt a síp vendég, míg harsant hazai oldalon. Néha azt gondoltuk, talán kártyajáték alanyai vagyunk, hiszen nekünk osztottak lapokat, ellenfelünknek azonos tettért nem…
Aztán egy labdával együtt történő szabálytalanságot követően Héder Norbinak a piros villant
Míg Márfi Dávid túloldali azonos ledarálásáért nyilván nemA kiállítás hihetetlen erőket mozgósított és mínusz egy létszámban ellenfelünk fölé kerekedünk.
Nincs gond, ezt is elbírjuk. Megyünk tovább. De nincs vége. Dobos Zalán Maldini fénykorát idéző módon extra szerelést dörrent, ám a szurkolók irányába kifelé magyarázó asszisztens jelzi a síp örzőjének, ez bizony olyan eget rengető szabálytalanság, hogy ilyet még nem látott és büntető… Csapatkapitányunk megkérdezi a játékvezetőt, ugyan miért, a válasz egy újabb piros
Mindezt a kapu mögött álló 15-20 fős 11-12 éves srácokból álló brigád sem hiszi el és az igazságtalanság legyőzhetetelen érzésétől fűtve hangosan skandálják: „kihagyod”. Ellenfél talán érezve a bohózatba illő szituációt, fölé durrant
Nincs gond, ezt is elbírjuk. Megyünk tovább. De nincs vége. VAR rendszer ugyan nincs, ám az utcán kerékpározó idős úriember takarásból is látja, hogy az ellen támadója két méteres lesről indul. Asszisztens kolléga azonban nem. A mérhetetlen gőg, arrogancia és szereplési vágy válasza a sportolóknak: itt Te bármit csinálsz, majd Mi eldöntjük, hogy mi a „dörgés”
–
Nincs gond, ezt is elbírjuk. Megyünk tovább. De nincs vége. Továbbra is focizunk, immár két gólos és létszámos hátrányban. Támadunk, helyzeteket dolgozunk ki, majd Márfi Dávid kilép és szépít –
A végn még Dobos Zalán akkora könyököst kap az arcára, hogy az MMA meccseken tapsolnának, itt viszont egy aprócska sípszó harsan, természetesen lap nem villan, de már nem is várunk mást… Csak a hármas sípszót, mint az időt húzó vendégek…
Tudjuk, a pályán kell nyerni. Tudjuk, ott kell megmutatni. Mindent tudunk. Végtelenül szomorú, amikor a mérkőzés végén egy 10 éves forma gyerek azt kérdezi: a két bácsi miért nem szeret Bennünket?
Százhalombatta csapatának természetesen gratulálunk, sajnáljuk, hogy egy jó meccs helyett másról kell szólni.
Mérkőzést követően Béky Gábor vezetőedző értékelt:
„Gratulálok minden játékosomnak, mert ilyen körülmények között is emberként viselkedtek és mindent kiadtak magukból. Az időjósok mára nem jeleztek szelet, ám mégis akkora ellenszélben kellett játszanunk, ami nagyon ritka. Ma kilencen harcoltunk tizenhárom ellen.”
Százhalombatta csapatának gratulálunk és további sok sikert kívánunk a tavaszra
Mert itt focizni jó
Hajrá Telek!
-as szám nem csupán a lőtt gólok számát, de a szerzett pontokét is hivatott volt a mérkőzés végén jelezni
-es korosztály számára
győzelem mellett mindössze egy döntetlennel, veretlenül masíroztunk az elődöntőbe
Csoportmérkőzések
–
A jól megéremelt bronzérmeket a magyar válogatott Kata Mihálytól vehették át tehetségeink
MTK Budapest
