Csipős szélben és fogvacogtató hidegben indult útjára a labda U17-es korosztályunk őszi utolsó előtti mérkőzésén a hazai pályaként szolgáló taksonyi műfüvesenA tabella alsó régiójához tartozó Kápolnásnyék csapatát fogadtuk, így kötelezőnek tűnt a három pont megszerzése

Jellemzően ezek a mérkőzések a legnehezebbek, ami be is igazolódott. Hiába szereztünk rögtön az első percben gólt Pandur Gabi felhőfejesével –nem sokkal később érkezett az egyenlítés –

Ennél sokkal fájóbb, hogy még negyedóre sem telt el, sérülés miatt el kellett hagynia a pályát Nagy Nikonak, majd a vendégek kapusa is kényszerű cserére kényszerültMindkét játékosnak ezúton is mielőbbi jobbulást kívánunk

Félidő vége előtt Ales Tito szerzett újra vezetést – majd Kuti Levi ragasztott két bombát, így megnyugtató előnnyel fordulhattunk–

A második etap lassú tempóban csorgott le és egy góllal ismét felzárkóztak a vendégek –. Hogy ne teljesen aludjunk bele a meccsbe, arról Kuti Levi gondoskodott, aki megrúgta mesterhármasához szükséges újabb találatát –

A végén még feljebb kúsztak a vendégek egy büntetőből, de győzelmünk egy pillanatra sem forgott veszélyben. A megkönnyebbülést hozó hármas sípszó utat nyitott a forró fürdőhöz az átfagyott végtagoknak

Mérkőzést követően Guta János vezetőedző értékelt:

„Szinte a kezdés után elvesztettük az egyik csatárunkat, ami érzékeny veszteség volt számunkra. Fölényben játszottunk, de ez csak a labdabirtoklásban volt észlelhető. Nem használtuk a széleket, nem voltak begyakorolt elemek, nem játszottunk szépen… de nyertünk.

Hiányzik a tűz, a lelkesedés, kicsit beleszürkültünk a győzelmekbe. Sérültek, eltiltások, betegségek. Nagyon várjuk a végét… Még egy mérkőzésünk van, ami nagyon nehéz lesz, ha ilyen játékkal akarunk nyerni. Mindenkinek össze kell szorítani a fogait és behúzni az utolsó, aztán elmegyünk pihenni. Bízom benne, hogy utoljára még fel tudnak pörögni a srácok….”

Kápolnásnyék csapatának köszönjük a mérkőzést és további sok sikert kívánunk a folytatásra

Mert itt focizni jó

Hajrá Telek!