Értékelő sorozatunk korábbi részében írtunk már a legkisebb utánpótlás korosztályról, nézzük ezúttal a legidősebbeket, hogyan alakult az őszi szezonjuk

év után ismét U-es korosztálynak tapsolhatott Halásztelek apraja-nagyja, hiszen hosszas várakozást követően ismét el tudtuk indítani versenysorozatban ezen korosztályt Ráadásul nem a megyei megmérettetésen, hanem regionális versenyben, amely még inkább magasra tette a kihívás szintjét tehetségeink számára

Voltak hullámvölgyek és magaslatok, erről is beszélgettünk csapatunk vezetőedzőjével, Lukács Tamással:

Tudvalevő, hogy az U19-es egy kifejezetten érzékeny korosztály a sportban, hiszen már a felnőtt lét küszöbén állva kell utánpótlásban megfelelni, sok más, sporton kívüli kihívás mellett. Hogyan tekintettél ezen feladat elé?

Az tudtam, tudtuk, hogy az életkoruk miatt ez egy nagy „speciális” korosztály lesz. A nyáron több NB1-es klub nem indított ebben a korosztályban csapatot. Legutóbb itt Halásztelken 4 éve volt U19-es csapat.

Ez az az életciklus, amikor a Srácok már fiatalemberként, sőt egyesek már nagyon hamar fel szeretnének nőni és felnőttként szeretnének viselkedni. De ugye biológiailag 16-17 éves gyerekek… Na, itt kell megtalálni mindenki számára a megfelelő hangnemet és viselkedést, illetve azt kell szem előtt tartani, hogy Csapatként mi Nekik, illetve nekem a legjobb. Illetve, ami nagyon fontos lenne, élvezzék amit csinálnak és legyenek boldogok!

Mi lehet ezen korosztály számára a cél egy szezon elején?

A Csapattal szemben nem volt semmiféle elvárás, nem fogalmaztuk meg, hogy milyen helyezést kellenne elérnünk. Reálisan azt tudtuk – mivel nagyon erős csoportba kerültünk -, hogy az első három helyre nem nagyon fogunk odaérni, illetve azt is tudtuk, hogy nem mi leszünk az utolsó csapat.

Előző bajnokságban is már adtam fel a felnőtt csapatba játékosokat, ebben az évben is ez volt a feladat, ami eddig sikerült is, de remélem ez a szám tavasszal csak növekszik!

Mennyire tudott a csapat egyenletes teljesítményt nyújtani? Volt hullámvölgy?

Az Érd ellen idegenbeli és a Maroshegy elleni otthoni mérkőzés nem mutatott jól. Az Érd ellen reálisan 8:2-re kellett volna nyernünk, kikaptunk 3:1-re. A Maroshegy ellen pedig az első félidőben mintha pályán sem lettünk volna, még 11-est is kihagytunk. A második félidőben már rendben voltunk, de az arra volt elég, hogy kozmetikázzunk az eredményen és kikaptunk 2:1-re.

De azért gondolom voltak felemelő pillanatok is!?

Igen, persze. A Budafok ellen, itthoni mérkőzés, amikor már 35 perc után 5:0-ra vezettünk, az remek volt. De egy vesztes mérkőzésre is pozitívan tekintek vissza. Dunaharaszti ellen nagyon sokáig vezettünk egy olyan játékkal, amire az ellenfelünknek nem volt semmi válasza. A szünetben sort cseréltek, változtattak a felálláson, próbálkoztak már majdnem 2 labdával is, hogy sikerüljön szépíteniük, de ez csak úgy sikerült, hogy jött egy „fura” tizenegyes, meg egy „eléggé érdekes ” kiállítás…

Összességében mivel voltál elégedett az őszi szezont illetően?

A 2006-os korosztály hamar felvette a bajnokság ritmusát, ellenben sok 2005-ös Srác nem taláta meg önmagát, nem sikerült úgy ez a félév, ahogy szerették volna. A vége felé már a rengeteg komoly sérülés is hátráltatta a munkánkat.

Hogyan alakul a felkészülés és mi várható tavasszal?

Lesz változás a felkészülésben. Edzői és munka szinten egyaránt. Mind azt fogják szolgálni, hogy a Csapatnak jó legyen, hogy a Csapat lényegesen jobban szerepeljen mint azt ősszel tette.

A felkészülés 95%-ban már meg van, a maradék 5% a tél során alakul majd. Megpróbáljuk ezt a Csapatot oda tenni, ahova való, mert ahol most van az nem az igazi helye!

Mert itt focizni jó

Hajrá Telek!

Vasárnap utolsó fordulójához érkezett az U19-es regionális bajnokság, amelyen ezúttal az éllovas otthonába látogattunk Több távollévő miatt 4-en lehetőséget kaptak a bizonyításra U17-es csapatunkból

A listavezető hozta is a számára kötelező győzelmet, ám az eredmény ellenére korántsem vallottunk szégyent Azt pedig már sosem tudjuk meg, hogy mi értelme van kettő gólos előnyben szándékosan olyan durva sérülést okozni az ellenfélnek egy teljesen ártalmatlan szituációban, amikor mentőt kell hívni

Az egész csapatnak jár a gratuláció a hozzáállásért, Bíró Zsoltinak pedig ezúton is mielőbbi jobbulást kívánunk

Mérkőzést követően Lukács Tamás vezetőedző értékelt:

„Hihetetlen pech-szériaban voltunk az elmúlt időszakban, sok problémával küszküdtünk, de most nem a hianyzókról, a bajokról szeretnék beszélni, hanem arról a 13 Srácról akik hidegben, fagyban, szélben az első helyezett otthonában csúsztak-másztak, küzdöttek és harcoltak: Lukovics Olivér, Szabó Ádám, Buzás Bálint, Füle Kristóf, Obornyák Dávid, Túri Áron, Szabó Bence, Rádi Brúnó, Gacsályi Krisztián, Sztaskó Zoltán, Éliás Levente, Berta-Liptai Gergő és a mérkőzésen sérülést szenvedő Bíró Zsolt!

Az eredmény nem szép, de ezek a Srácok tisztesen helytálltak, egy olyan csapat otthonában, ahol mindenki 8,9,10 gólt kap és a sajnálatos eset után végig csinálják a második félidőt! Igazi férfi munka volt, büszke vagyok a Csapatomra!

Köszönöm a Szülőknek a támogatásukat és azt, hogy mindenhova elkísértek minket! Mindenkinek kellemes, boldog Ünnepeket kívánok és nagyon jó pihenést!”

Ellenfelünknek köszönjük a mérkőzést és további sok sikert

Mert itt focizni jó

Hajrá Telek!