Szakadó eső 
övezte a Dunaföldvár felé tartó utat vasárnap délelőtt 
ahol U17-es ifjaink léptek pályára a listavezető otthonában 
Vagyis léptek volna, ugyanis pályának csak nagy ráhagyással lehetne nevezni az inkább futsal pálya méretre hajazó és kacsaúsztató mini tengerekkel tarkított füves területet
Demjén Rózsi autentikus klasszikusát Földvár felé félúton hallgatva azon elmélkedett az egyszeri szurkoló, hogy micsoda remek játék kerekedhet a tabella élén álló házigazda ellen
Sajnos azonban az ezt vízionálók ebben is hoppon maradtak 
Jól kezdtünk és sikerült dominálni az első játékrész során. A szemre is tetszetős stílusunk még a nem éppen Old Trafford-i pályán is „ült”. Bognár Norbi menetrendszerint érkezett 
és máris előny Nálunk 
–
Próbálkoztak a hazaiak, de nem igazán volt meg a ritmus, ám még a félidő előtt egy flipperes közjáték végén a szerencse a hazai csatár vállára szállt, aki meglepetten ugyan, de a fejére kipattanó labdát ügyesen bólintotta a vinklibe –
Maradt a döntetlen a fordulásra, ám ehhez kellett az is, hogy egy, a túloldalról, szemüveg és teleobjektív nélkül, hunyorítva is felismerhető szabálytalanságot az illetékes felelős ne vegyen – rosszabb esetben ne akarjon – észre venni 
Fordulást követően az egyre minősíthetetlenebb talajon foci helyett küzdősportba ment át mindkét csapat 
amelyet sajnos nem sikerült időben megfognia a sípot magánál tartóknak
A következetesség csíráját nem ezen a meccsen ültették a jövőnek az ezért felelősek, csakúgy, mint a tiszteletét. Történt ugyanis, hogy az egyre feszültebb hangulatú mérkőzésen a házigazdák 40 (!) méteres felszabadítása a kapunkba hullott, amelyet követően vendéglátóink nem éppen Ady Endre idézeteket szavaltak a pálya mellett álló vendég szülők felé. Ha pedig valaki hallása nem lenne tökéletes, a pantomim iskola emberi testrészek bemutatása fejezetét is letudták néhányan a hazaiak közül… 
Ezt követően volt minden, csak foci nem. A házigazdák még egy lecsúszott beadással és egy büntetővel letudták a meccset 
A csattanó még a végére maradt, ugyanis a pályafutása során 183 mérkőzésen hátvédként mindössze 6 db sárga lapot kapó Dobos Botondot úgy állították ki életében először piros lappal ütésért (!) 
, hogy a tömegjelenettől 10 méterre helyezkedett…
Mindent elmond a mérkőzésről, hogy az ellenfél kapusa már a 60. perctől látványosan húzta az időt
Mérkőzést követően Guta János értékelt:
„Esős napon, vizes talajon, egy rendkívül kis méretű pályán került sor a listavezető elleni összecsapásunkra. Új formációt gyakoroltunk egész héten, amit most próbáltunk ki élesben először.
60 percig mi uraltuk a mérkőzést, ellenfelünknek momentumai sem voltak, egyenlítésük is szerencsés körülmények között született. Sajnos az utolsó 30 percben a semmiből két szerencsétlen gólt is kaptunk, ami megtörte a lendületünket. Átvettük ellenfelünk csapkodó minden elképzelést nélkülöző játékát, ami a vereségünket eredményezte.
Összességében örülök, hogy az új formáció jól működött, levontuk a következtetéseket a mérkőzésből. Azért a csapat védelmében azt mindenképp el kell mondani, hogy 14 ember ellen nagyon nehéz 11-nek jól teljesíteni!”
Ellenfelünknek köszönjük a mérkőzést és gratulálunk 
Kuti László
Több, mint egy klub
Hajrá Telek!