Szokták volt mondani, hogy vannak a meccsek és van „A MECCS”… Na most, szombat délelőtt elérkezett annak a bizonyos MECCSNEK az ideje, hiszen a „szomszédvárak csatája” minden sportban, mindenhol a világon különleges eszenciával bír Akkor pedig pláne, ha az ellenfél egy kiválóan felkészített, remek alakulat, mint esetünkben a Szigethalom SC gárdája

Még perc sem telt el, máris mind a két kapu zizzent. Először a vendégek köszöntek be –, majd csapatkapitányunk, Füle Kristóf egalizált –.

Üveges Petinek hála a félidőben már egy pluszban mehettünk szusszanni –, majd a második etapban perc alatt eldöntöttük a meccset. Előbb Üveges Peti szerezte meg saját ., míg csapatunk . találatát –, majd Bíró Zsolt is beköszönt –

Egy perc sem telt el gólunkat követően, és a gólfiesztát a vendégek zárták, keretbe foglalva ezzel a mérkőzést –

Az állás ezt követően nem változott, csupán átalakult végeredménnyé. Ezzel megszereztük második mérkőzésünkön első győzelmünket (az előző forduló az ellenfél kérésére halasztásra került)

Bravó Srácok

Vezetőedzőnk, Lukács Tamás így értékelt a mérkőzés lefújását követően:

„Egy nagyon jó Szigethalmot győztünk le, mert véleményem szerint jobban akartuk a győzelmet. Borzasztó nagyot küzdöttek a srácok.

Jó néhány kimagasló egyéni teljesítmény volt, de nem szeretnék kiemelni külön senkit, mert a CSAPAT győzött. Ebben benne volt mind a 22 játékosunk, aki padon ült és az is, aki most nem került a keretbe.

Kellett ez a győzelem, hogy megízleljük milyen is az, amikor az MLSZ Regionális bajnokságban három pontot szerzünk. Megyünk tovább, dolgozunk. Sok meccs van még, sok pontot szeretnénk gyűjteni.”

Ellenfelünknek köszönjük a remek mérkőzést, sok sikert kívánunk a szezonban

Hajrá Telek!

Szombat délelőtt immár hivatalosan is eldördült a startpisztoly, hiszen megkezdtük a regionális küzdelem-sorozatot. Egy kemény és kimerítő felkészülést követően Iváncsa KSE csapata ellen estünk át a tűzkeresztségen.

A remek iramú, küzdelmes mérkőzésen a vendégek használták ki jobban helyzeteiket, így a játék képe alapján hiába szolgáltunk rá az egy pontra, meg kellett elégednünk a szimpatikus vesztes szerepével.

Lukács Tamás vezetőedző értékelése a mérkőzést követően:

„Nagyon vártuk már az első tétmérkőzést az MLSZ- es bajnokságban.

Ennek megfelelően nagyon nagy ellánnál vetettük magunkat a küzdelembe. Jól sikerült a mérkőzés első félideje, egészen pontosan a 44. percig, amikor egy pontrúgásból és kommunikáció hiánya miatti meg nem értésből megszerezte az ellenfél a vezetést.

A félidőben megbeszéltük a dolgokat, jól is kezdtünk, de megint egy pontrúgás és megint egy gól…

Ezután sem álltunk le, szépítettünk, volt egy kis remény is az egyenlítésre, de sajnos jött egy szöglet amiből ismét gólt kaptunk.

A mezőnyben teljesen egyenrangú ellenfelei voltunk a nagyon jó képességű Iváncsának, sőt még több helyzetünk is volt, de a gólokat Ők rúgták. Gratulálok Nekik a győzelemhez, mi meg dolgozunk tovább, hogy tovább fejlődjünk!”

Ellenfelünknek köszönjük a mérkőzést, gratulálunk a győzelemhez és további sok sikert kívánunk a szezonban

Hajrá Telek!

Megmérettettünk a magasabb osztályban

Május végén lezárult egy fejezet A regionális bajnokságban pallérozódó ifjaink remekül teljesítve bizonyították tehetségüket

Nem volt egyszerű ez a szezon, hiszen az amúgy sem bő keretünket folyamatosan végig kísérték a sérülések A csapat ereje azonban megmutatta, jöhet bármilyen akadály, legyőzhetetlen egy sem

Vezetőedzőnk, Habos Gábor sokéves tapasztalatának és pedagógiai érzékének minden egyes elemét csatasorba állítva kormányozta végig az évet:

„Nagyon jó érzések törnek elő Belőlem, ha visszatekintek a szezonra. Büszke vagyok arra, hogy ennek a csapatnak az edzője lehettem és ezekkel a srácokkal dolgozhattam.

Teljesen elégedett vagyok a mögöttünk hagyott évvel, de kíváncsi lettem volna arra is, vajon ha nincs ez a sok sérülés és betegség, akkor mire lettünk volna valójában képesek.

A hullámvölgyekkel tarkított idény meghatározó mélypontja volt, amikor kiderült, hogy Lőrincz Márkra és Tóth Rolira igen sokáig nem számíthatunk. Kapusunk és akkori góllövőlista vezetőnk hosszútávú kiesése hatalmas érvágás volt számunkra. Ugyanakkor az, hogy ebből valami hihetetlen és emberfeletti mentális erővel túl tudtunk lendülni, azt gondolom, az egész év csúcspontja volt.

A záró forduló tulajdonképpen az egész szezon 90 percbe sűrített lenyomata volt: amikor a mérkőzés elején idegenben rúgunk egyet, majd negyedóra alatt kapunk négyet, ott nem sok csapat áll fel. A félidőben felszabadult érzelmek örökre a lelkemben és a szívemben maradnak, mint az is, ahogyan végül 8 gólt rúgva megnyertük a mérkőzést. Erre a meccsre még 10 év múlva is emlékezni fogok.

Nálam immár hagyomány, hogy minden év végén odaítélem a magam kis díjait a játékosaimnak. Idén sem volt ez másképp:

legeredményesebb játékos: Ilovai Tomi

legjobb teljesítményt nyújtó játékos: Ilovai Tomi és Szederkényi Ákos

legszorgalmasabb játékos: Bíró Zsombor

legtöbbet fejlődő játékos: Gacsályi Krisztián és Berta-Liptai Gergő

Minden játékosomnak köszönöm ezt a szezont, bízom benne, hogy lesz egy-két játékos, aki felnőtt korára NB-s csapatban fog majd tudni bizonyítani.”

Hajrá Telek!